Az utazás vagy utaztatás két főszereplője az utazó, aki meg akarja találni problémáinak okait, és az utaztató, aki a módszert alkalmazva segíti az utazót visszatérni az okokhoz. A betegségek, lelki gyötrelmek okai jelen életünk korábbi szakaszaiban egészen a születés és a fogantatás pillanatáig vezethetők vissza, illetve előző életeinkben találhatók.

Az utazás során a páciens egy energetikailag támogatott, megváltozott tudatállapotban van. Mindenre képes emlékezni, amit az utazás során átélt. Csak olyan életet, eseményt tud megutazni, amit lelkileg fel is tud dolgozni.

Az utaztató feladata, hogy vezesse és segítse az utazót az utazás közben és elérje, hogy az utazó belemenjen jelen életének, vagy előző életeinek feldolgozatlan, fájdalmas eseményeibe is, ezzel feloldva a fájdalmakat és szenvedéseket. Ugyanis, ha egy fájdalmas eseményre pont úgy nézünk rá, ahogyan történt, akkor az többé nem lesz hatással felettünk, hiszen mindent tudunk már róla. A blokkok oldódását utazás közben sírás, vagy nevetés is kísérheti.

Az utazó megtapasztalja a születés és halál körforgását, azt, hogy halála után teljes tudatossággal tovább él és a tudatához tartozik egy finom energiatest, melyben megtalálható minden korábbi élet emléke, így a lelki traumák is. Az utazó ránézhet azokra a döntéseire is, amiket több száz, vagy ezer éve hozott és mivel nem vizsgálta felül, illetve nem vonta vissza őket befolyásolják jelenlegi életét is.

Az utazás során az utazó be tudja azonosítani az előző életek és a jelenlegi élete azonos szereplőit, így megértheti kivel milyen karmikus feladat köti össze.

Nagyon fontos a megbocsátás gyakorlása is az utazás végén, akár másokról, akár magunkról van szó, ugyanis a bosszúvágy és a bűntudat is a karmikus láncolatban tart bennünket.

Az utazás lényege tehát nem a múltba révedés, hanem az, hogy a fent lévő előző életeinket feldolgozva minél inkább a jelenbe jöjjünk.

A nyugati kultúra halálról alkotott elképzelésével szemben a tibeti kultúrában megértették, hogy a tudatosan megélt (illetve az utazás során újból átélt) halál a lélek gyógyulását és további útját is jelentősen segíti.